
9700 Szombathely,
Szűrcsapó utca 24
Telefon: +36207790617
E-mail küldése
Kezdőknek ajánljuk
Részletek egy Zeisler mesterrel készített rádióinterjúból (Touloni Rádió, 1990 március)
Riporter: Mi az amit ön a zazenen belül tanít? Miből áll főbb vonalakban?
Zeisler: Ez a vallásnak, bizonyos tekintetben egy eszménynek a megélése. Olyan kutatás, amelyet nem fantazmagóriákkal és spekulációkkal, hanem egy testi gyakorlattal, a valóságon keresztül viszünk véghez.
R: El kell mondanunk azt is, hogy a zazen a tudat és a test egy bizonyos helyzete.
Z: Ez egy olyan testtartás,a melyben a test, a tudat és a légzés összhangban van egymással.
R: Tehát a test és a tudat nincs elszakítva egymástól?
Z: Éppen ellenkezőleg, a test és a tudat összeszedettségére, egységére, összhangjára törekszünk.
R: Milyen módon? Próbáljunk meg valamilyen képet festeni róla hallgatóink számára! Keresztbe fektetik a lábaikat?
Z: Igen. Egy párnára ülünk, a lábainkat keresztbe fektetjük, és a hátunkat egyenesen tartjuk. Testünk egyensúlyban nyugszik a medencecsonton, illetve az ötödik ágyékcsigolyán. E testhelyzetben egyaránt található feszültség és ellazultság, erő és felszabadultság. Ez a légzés teljes szabadságához vezet, amely mély és lassú lesz – illetve a gondolatok és a tudat tökéletes szabadságához, amely már nem akad fenn, már nem stagnál, nem merevedik bele a komplikált, neurózist okozó dolgokba.
R: Már hallottunk néhány esetben a levitációról. Ez nem egy ilyen technika? Önök nem emelkednek fel a földről, mint teszi talán néhány tibeti szerzetes?
Z: Éppen ellenkezőleg, gyökeret eresztünk a földbe, vagy ahogy mondani szoktuk: tökéletesen „leereszkedünk a harába”, a has központjába.
R: Miért a föld felé? Mert mindannyian „földből lettünk”?
Z: Kétfajta „mozgásról” beszélhetünk. Az egyik irányát tekintve lefelé tartó – „beássuk” magunkat a földbe - , ugyanakkor viszont a gerincoszlopunk egyenes – az „ég felé irányul”. Létezésünk összes aspektusa közül ez a tökéletes egyensúly helyzete.
R: De miért tulajdonít nagyobb fontosságot a testnek, mint a tudatnak?
Z: Egyiket sem helyezem a másik elé. A test és a tudat harmóniáját tartom szem előtt, a test és a tudat egységét.
…………..
R. Mi zajlik a tudatban, amikor ezt a testtartást felvesszük? Ilyenkor sok gondolat forog az ember fejében. Mi a teendő velük, ezek eltűnnek vagy esetleg meg kell állítanunk őket?
Z: Amikor a testünk megnyugszik és a légzésünk lecsillapodik, tényleg tele lesz a fejünk gondolatokkal. Ilyenkor felbuzognak a gondolatok. Azonban a hibátlan testtartás és a helyes légzés hatására ezek a gondolatok elillannak, nem vernek gyökeret bennünk, nem élősködnek rajtunk. Apránként hozzászokunk ehhez a szabadsághoz, és anélkül, hogy gondolnánk rá, a mindennapok során megőrizzük ezt az „illatot”, ezt az „ízt”, amely irányítani fogja életünket.
…..,,,,,,,,,,,,,
R: A „szabadság illata”? Ön már többször használta az illat szót. Valóban ennyire fontos lenne az illat? Működésbe kell hoznunk az érzékeinket?
Z: Minden érzékét: a látásét, a szaglásét, a hallásét, a tapintásét, az ízlelését. Ezek nagyon fontosak, mert ezek tudatunk kapui.
R: Nem minden este fordul elő, hogy egy szerzetessel társaloghatok itt a stúdióban, ráadásul egy zen szerzetessel. Ön azonban nem kolostorban él, hétköznapi ruhában érkezett hozzánk. Akik most hallgatnak bennünket, joggal kérdezhetik tehát: „akkor mégis milyen egy zen szerzetes?”
Z: Egy zen szerzetes az egy zen szerzetes.
R: Zeisler István tehát egy zen szerzetes. … Ha megkérném, hogy próbálja meg újból meghatározni a zent, gyanítom, hogy azt mondaná: „ Egyszerűen csak élni…ahogy lélegzünk, teljesen természetesen.”
Z: Azt mindenképp hozzátenném: ez a gyakorlás. Ez nagyon fontos: ez maga a gyakorlás. Akár vallásos, akár filozofikus út, akár valamely más szellemi út követői vagyunk, ha ez csak a képzelet, az intellektus, a spekuláció tartományában folyik, akkor terméketlen és hiábavaló marad.
…………..
R: Ejtsünk most néhány szót a zen bölcsességéről. Hivatkozhatom-e itt Platónra, ugyanannak a kornak a bölcsére (Buddha kora – a szerk.)?Az ő esetében is ugyanazzal a tartalommalbír e szó?
Z: A zen bölcsessége megegyezik a Platón, Arisztotelész és más görög filozófusok által hirdetett bölcsességgel. Az élő, eleven bölcsességen van a hangsúly. A kérdés az, hogy hogyan juthatok a birtokába ennek az élő bölcsességnek? Platón, Arisztotelész és Buddha bölcsességének? Mi módon tehetek rá szert itt és most, az életem során, a létemen keresztül, az élet jelenségeiben?
R: A bölcsesség alapvetően az egyensúlyból, a harmóniából fakad.
Z: Így van: egyensúly, harmónia és bölcsesség.
R: Hogyan érhető el?
Z: A zen ezt a zazenen keresztül tanítja.
……………