Mokusho Zen Ház szombathelyi dojo

9700 Szombathely,
Szűrcsapó utca 24
Telefon: +36207790617

Kezdőknek ajánljuk

Részletek egy Zeisler mesterrel készített rádióinterjúból (Touloni Rádió, 1990 március)


Riporter: Mi az amit ön a zazenen belül tanít? Miből áll főbb vonalakban?

Zeisler: Ez a vallásnak, bizonyos tekintetben egy eszménynek a megélése. Olyan kutatás, amelyet nem fantazmagóriákkal és spekulációkkal, hanem egy testi gyakorlattal, a valóságon keresztül viszünk véghez.

R: El kell mondanunk azt is, hogy a zazen a tudat és a test egy bizonyos helyzete.

Z: Ez egy olyan testtartás,a melyben a test, a tudat és a légzés összhangban van egymással.

R: Tehát a test és a tudat nincs elszakítva egymástól?

Z: Éppen ellenkezőleg, a test és a tudat összeszedettségére, egységére, összhangjára törekszünk.

R: Milyen módon? Próbáljunk meg valamilyen képet festeni róla hallgatóink számára! Keresztbe fektetik a lábaikat?

Z: Igen. Egy párnára ülünk, a lábainkat keresztbe fektetjük, és a hátunkat egyenesen tartjuk. Testünk egyensúlyban nyugszik a medencecsonton, illetve az ötödik ágyékcsigolyán. E testhelyzetben egyaránt található feszültség és ellazultság, erő és felszabadultság. Ez a légzés teljes szabadságához vezet, amely mély és lassú lesz – illetve a gondolatok és a tudat tökéletes szabadságához, amely már nem akad fenn, már nem stagnál, nem merevedik bele a komplikált, neurózist okozó dolgokba.

R: Már hallottunk néhány esetben a levitációról. Ez nem egy ilyen technika? Önök nem emelkednek fel a földről, mint teszi talán néhány tibeti szerzetes?

Z: Éppen ellenkezőleg, gyökeret eresztünk a földbe, vagy ahogy mondani szoktuk: tökéletesen „leereszkedünk a harába”, a has központjába.

R: Miért a föld felé? Mert mindannyian „földből lettünk”?

Z: Kétfajta „mozgásról” beszélhetünk. Az egyik irányát tekintve lefelé tartó – „beássuk” magunkat a földbe - , ugyanakkor viszont a gerincoszlopunk egyenes – az „ég felé irányul”. Létezésünk összes aspektusa közül ez a tökéletes egyensúly helyzete.

R: De miért tulajdonít nagyobb fontosságot a testnek, mint a tudatnak?

Z: Egyiket sem helyezem a másik elé. A test és a tudat harmóniáját tartom szem előtt, a test és a tudat egységét.


…………..

R. Mi zajlik a tudatban, amikor ezt a testtartást felvesszük? Ilyenkor sok gondolat forog az ember fejében. Mi a teendő velük, ezek eltűnnek vagy esetleg meg kell állítanunk őket?

Z: Amikor a testünk megnyugszik és a légzésünk lecsillapodik, tényleg tele lesz a fejünk gondolatokkal. Ilyenkor felbuzognak a gondolatok. Azonban a hibátlan testtartás és a helyes légzés hatására ezek a gondolatok elillannak, nem vernek gyökeret bennünk, nem élősködnek rajtunk. Apránként hozzászokunk ehhez a szabadsághoz, és anélkül, hogy gondolnánk rá, a mindennapok során megőrizzük ezt az „illatot”, ezt az „ízt”, amely irányítani fogja életünket.

…..,,,,,,,,,,,,,

R: A „szabadság illata”? Ön már többször használta az illat szót. Valóban ennyire fontos lenne az illat? Működésbe kell hoznunk az érzékeinket?

Z: Minden érzékét: a látásét, a szaglásét, a hallásét, a tapintásét, az ízlelését. Ezek nagyon fontosak, mert ezek tudatunk kapui.

R: Nem minden este fordul elő, hogy egy szerzetessel társaloghatok itt a stúdióban, ráadásul egy zen szerzetessel. Ön azonban nem kolostorban él, hétköznapi ruhában érkezett hozzánk. Akik most hallgatnak bennünket, joggal kérdezhetik tehát: „akkor mégis milyen egy zen szerzetes?”

Z: Egy zen szerzetes az egy zen szerzetes.

R: Zeisler István tehát egy zen szerzetes. … Ha megkérném, hogy próbálja meg újból meghatározni a zent, gyanítom, hogy azt mondaná: „ Egyszerűen csak élni…ahogy lélegzünk, teljesen természetesen.”

Z: Azt mindenképp hozzátenném: ez a gyakorlás. Ez nagyon fontos: ez maga a gyakorlás. Akár vallásos, akár filozofikus út, akár valamely más szellemi út követői vagyunk, ha ez csak a képzelet, az intellektus, a spekuláció tartományában folyik, akkor terméketlen és hiábavaló marad.

…………..

R: Ejtsünk most néhány szót a zen bölcsességéről. Hivatkozhatom-e itt Platónra, ugyanannak a kornak a bölcsére (Buddha kora – a szerk.)?Az ő esetében is ugyanazzal a tartalommalbír e szó?

Z: A zen bölcsessége megegyezik a Platón, Arisztotelész és más görög filozófusok által hirdetett bölcsességgel. Az élő, eleven bölcsességen van a hangsúly. A kérdés az, hogy hogyan juthatok a birtokába ennek az élő bölcsességnek? Platón, Arisztotelész és Buddha bölcsességének? Mi módon tehetek rá szert itt és most, az életem során, a létemen keresztül, az élet jelenségeiben?

R: A bölcsesség alapvetően az egyensúlyból, a harmóniából fakad.

Z: Így van: egyensúly, harmónia és bölcsesség.

R: Hogyan érhető el?

Z: A zen ezt a zazenen keresztül tanítja.

……………




Megosztás
Mokusho Zen Ház szombathelyi dojo - Magyar